Hírek

Publikáció a Nature Communications-ben

Gali Ádám csoportjának legutóbbi kutatási eredménye – ami a Nature Communications-ben jelent meg – bizonyítja, hogy a hibakomplexumok kialakulásának reakciókinetikája nem garantálja, hogy ezek elérjék az egyensúlyi állapotot. Ez teljesen megváltoztathatja szimulációs stratégiáinkat, amelyekkel a hibagyártási folyamatainkat tervezzük a kvantumszámítógép-hardverek aktuális generációjának előállítása során. A Wigner Fizikai Kutatóközpontban és a BME Atomfizika Tanszékén működő kutatócsoportból a BME-s társszerzők Udvarhelyi Péter tudományos munkatárs és Gali Ádám egyetemi tanár. 
 
Peter Deák, Péter Udvarhelyi, Gergő Thiering, and Adam Gali

 
A szigetelőkben és félvezetőkben elhelyezkedő ponthibák tervezett gyártása kulcsszerepet játszik az elektronikai, fotovoltaikus és optikai eszközeink előállítása során. Jelenleg a kutatások élvonalához tartozik a megfelelő tulajdonságú ponthibák előállítása kvantumszámítógépek, kvantumkommunikációs berendezések és kvantumos mérőeszközök számára. Itt a létrehozott ponthibák helyének nagyon precíz kontrollja kifejezetten fontos kérdés [1]. A nanotechnológiai gyártási eljárások és az ionimplantáció fejlődését kihasználva a ponthibákat irányítottan tudjuk elhelyezni az anyagban – még azokat is, amelyek természetes módon nem is jönnek létre. Az új implantációs és besugárzásos technológiák fejlődése forradalmasította az anyagtudományt és a rá támaszkodó ipart. Mindazonáltal a besugárzásos technikák gyakran eredményeznek helyváltoztatásra is képes hibákat a kvantumhardverként létrehozott ponthiba mellett, és ezek aztán egymással is kombinálódva stabil hibakomplexumokat hoznak létre. Ha megértjük az atomi szintű folyamatokat, amelyek a célhiba és a parazitahibák létrejöttét, reakcióit, majd stabilitását szabályozzák, kitapossuk az utat a megbízható kvantumhardverelemek gyártása felé.
 
Mindemellett óriási az arra irányuló igény, hogy az új technológiák igényeihez új megoldásokat is találjunk – nemcsak új gyártási eljárásokat, hanem teljesen új ponthibákat a megfelelő funkciókhoz. Ezeknek a keresése az eddigieknél pontosabb, az új rendszerek tulajdonságait jobban előrejelző atomi szintű szimulációs megoldásokat igényel [2, 3]. Az algoritmusok legújabb fejlődési iránya és a rendelkezésre álló nagy számítási teljesítmény ezeknek a kutatásoknak az irányát is már eltolta a gépi tanulásos technológiák alkalmazása felé. A ponthibák nagy többsége komplexeket alkot, amelyek változatos konfigurációkban léteznek, és a gépi tanulásos eljárások képesek megtalálni ezek közül az energetikailag legstabilabbakat az adott alkalmazásra jellemző környezetben. Általában arra számítunk, hogy ezek a legstabilabb konfigurációk tényleg ki is alakulnak, azaz a gyártástechnológiában praktikusan elérhető célállapotot jelentenek.
 
Gali Ádám kutatócsoportja pontos atomi szimulációk révén mutatta meg, hogy az egyes stabil komplexek kialakulásához elvileg elvezető reakcióutak kinetikája megakadályozhatja az energetikailag kedvező végállapot elérését [4]. Sőt, ez az effektus egy kulcsfontosságú szilíciumbeli hibakomplexum esetében is megmutatkozott, miközben ez a hibakomplexum a jövőbeni kvantumkommunikációs és kvantumszámítástechnikai eszközök egyik ígéretes jelöltje. A stabil végállapotot kereső algoritmusok tehát nem mindig képesek az adott feltételeknek megfelelő rendszert megtalálni. Ez az eredmény ráirányítja a figyelmet arra, hogy mennyire fontos a félvezetőkben implantációval vagy besugárzással gyártott ponthibák reakciókinetikája a hibafizikában és a hibagyártásban.
 
Hivatkozások
 
[1] Quantum guidelines for solid-state spin defects
, Gary Wolfowicz, F. Joseph Heremans, Christopher P. Anderson, Shun Kanai, Hosung Seo, Adam Gali, Giulia Galli, David D. Awschalom
, Nature Reviews Materials 6, 906 (2021).
 
[2] Ab initio theory of the nitrogen-vacancy center in diamond
, Adam Gali
, Nanophotonics 8 1907 (2019).
 
[3] Recent advances in the ab initio theory of solid-state defect qubits, 
Ádám Gali
, Nanophotonics, on-line (2023).
 
[4] The kinetics of carbon pair formation in silicon prohibits reaching thermal equilibrium
, Peter Deák, Péter Udvarhelyi, Gergő Thiering, Adam Gali
, Nature Communications 14, 361 (2023).

 

ERC Consolidator Grant Makk Péternek

A Európai Kutatási Tanács közel kétmillió euróval támogatja Makk Péter, a BME Fizikai Intézet docensének nanoelektronikai kutatásait a következő öt évben. Gratulálunk!

 

Hír a bme.hu-n: https://www.bme.hu/hirek/20230131/Ismet_muegyetemi_gyoztes_Europa_legran...

 

Makk Péter Lendület kutatócsoportjának honlapja: https://nanoelectronics.physics.bme.hu/vdWaals_intro

 

ERC Consolidator Grant 2022 eredmények: https://erc.europa.eu/news-events/news/erc-2022-consolidator-grants-results

 

 

Erős spin-rács-csatolás swedenborgitokban

Munkatársunk, Bordács Sándor vezette azt a nemzetközi kutatási együttműködést, aminek új eredményeit a rangos Physical Review Letters folyóirat közölte.

 

Japán, észt, és magyar fizikusok együttműködésében a BME Fizikai intézetének docense az erős spin-rács csatolás egy szokatlan formáját figyelte meg infravörös spektroszkópia segítségével. A multiferroikus Swedenborgitokban a rácsrezgések (fononok) élettartama jelentősen lecsökken, és a fononok erősen szóródnak a rendezetlen, paramágneses fázis fluktuációin.  Az erős csatolást azzal magyarázták, hogy az átmenetifémek pályaszabadsági fokai aktívak maradnak, így a spin-pálya csatoláson keresztül erős spin-rács kölcsönhatás alakul ki. Eredményeik a Physical Review Letters folyóiratban jelentek meg.

 

Vilmos Kocsis, Yusuke Tokunaga, Toomas Rõõm, Urmas Nagel, Jun Fujioka, Yasujiro Taguchi, Yoshinori Tokura, and Sándor Bordács
Spin-Lattice and Magnetoelectric Couplings Enhanced by Orbital Degrees of Freedom in Polar Multiferroic Semiconductors
 

Új félvezetők kutatása a BME-n

A BME Fizikai Intézet munkatársai egy négyéves uniós projekt keretében kutatják optikailag aktív szilícium nanoszerkezetek fizikáját és alkalmazási lehetőségeit.

 

Az ONCHIPS (On-Chip Integration of Quantum Electronics and Photonics) címet viselő projektet Floris Zwanenburg, a University of Twente (Hollandia) professzora, a BME-s kutatócsoportot pedig Pályi András, az Elméleti Fizika Tanszék docense vezeti. További konzorciumi partnerek: Eindhoven University of Technology, TU München, Centre de Nanosciences et de Nanotechnologies, CNRS (Párizs), Single Quantum BV (Delft), és University of Konstanz. A projekt 2022. november 1-én indult, a Hollandiában megrendezett kick-off konferenciáról rövid beszámoló itt olvasható. 

 

A projekt honlapja: https://www.onchips.eu/

Twitter: https://twitter.com/ONCHIPS_EU

LinkedIn: https://www.linkedin.com/in/onchips-eu-1b487624a

 

Fizikus-mérnök alapszak 2023 szeptembertől

A BME Természettudományi Kara új, angol nyelvű fizikus-mérnök alapszakot indít 2023 szeptemberétől.

 

A hazai és nemzetközi technológia-intenzív K+F cégek nagy számban várnak természettudományos és mérnöki ismeretekkel rendelkező, kreatív kutatásfejlesztési feladatokba bekapcsolódó szakembereket. Erre az igényre válaszolva a BME új fizikus-mérnök alapszakot indít.

 

A képzési program dinamikusan fejlődő területekre összpontosít: kvantum- és nanotechnológia, intelligens anyagok, adattudomány és mesterséges intelligencia, fotonika, illetve fenntartható energetika és nukleáris technológia.

 

https://fizikusmernok.bme.hu/

 

Prima Primissima díj Härtlein Károlynak

Härtlein Károly, a BME Természettudományi Kar Fizikai Intézetének mesteroktatója kapta az idei Príma Primissima díjat magyar oktatás és köznevelés kategóriában. Gratulálunk!

 

 

 

Cikk a Fizikai Szemlében

,,A folyamatok megfordíthatatlansága és a Loschmidt-paradoxon'' címmel jelent meg munkatársaink legújabb ismeretterjesztő cikke az októberi a Fizikai Szemlében. A cikkből (pdf) készült TDK-dolgozat (pdf) I. helyezést ért el a BME Középiskolás TDK szekciójában. 

Oldalak